2012. február 26., vasárnap

Napló, 2012. február 26.

A kiírás szerint 10:30 az érkezés időpontja Foz de Iguazuba, a trükk csak az, hogy itt 1 óra eltérés van  Riohoz képest (4 óra az eltérés Magyarországhoz képest). Azaz, nem 23, hanem 24 óra az út. Plusz a késés, de az a fél óra már nem sokat számított. Lényeg, hogy megérkeztünk Foz de Iguazuba.



Bebuszoztunk a városba, és elbattyogtunk a szállásunkra. Azt gondoltuk, hogy itt hemzsegni fognak a turisták, de teljesen kihalt volt a város. Nyilván ebben a vasárnap is közrejátszott, de így is meglepő volt, bár nem mintha zavart volna minket.
Az összességében másfél napos buszozás után eléggé fáradtak voltunk, de egy gyors hambit bedobtunk két utcával arrébb, mert nagyon éhesek voltunk. Pont mikor a hambisnál voltunk volt egy nagy zuhé, de mire végeztünk, az eső is elállt. A nagy meleg ezek után párás nagy meleg lett.
Visszasétáltunk a hostelbe és nyomtunk egy kis szunyát. Fél 5 volt mire újra útnak indultunk, ezennel pénzt akartunk felvenni, mert Rioban nem sikerült a buszpályaudvaron, meg be is vásároltunk a vacsinkhoz 2 napra. 
Costa Ricában nem főztünk, mert egyrészt nem volt konyha a hostelekben, másrészt meg a bolti árak és a kifőzdei árak nem nagyon tértek el. Brazíliára már ez nem igaz, így itt rátértünk a főzőcskére. De itt se mindig egyszerű. Pl a riói szállásnál ki volt írva, hogy van konyha, de ez igazából csak egy mikrót jelentett. Arrial de Caboban már alkalmas volt a hely a főzésre, így itt főztünk is. Mostani szállásunkon van konyha, bár hagy némi kívánni valót maga után (pl normális hűtő és edények), de itt azért lehet főzőcskézni. 
Bevásárláskor ámultunk bámultunk a helyi szupermarket kínálatán, mindkettőnknek az volt a véleménye, hogy mióta elhagytuk Magyarországot nem láttunk ilyen jó választékkal ellátott boltot. Bár most ahogy írom, eszembe jutott, hogy Panamában egyszer volt egy bolt, aminek jó volt a kínálata...
Visszaérve a szállásra egy kis heverészés és olvasgatás után nekiálltunk megfőzni a jó kis gulyáslevesünket. Finom lett :-) és bőséges...
Közben a recepción megérdeklődtük a helyi okosságokat: melyik busszal kell menni, honnan indul, mennyi a belépő, stb. No meg feljött újra az elmúlt napokban már fejtörést okozó kérdés, menjünk-e Pantanalba. A recepciós srác ajánlott egy csókát, aki Pantanalba szervez túrákat, felajánlotta, hogy áthívja, és vele tudunk beszélni. Már 9 óra volt, de átjött a csóka. Szimpatikus volt, elég jól csinálta a dolgát. Meg is tudtunk tőle sok mindent, többek között a legfontosabbat, hogy nem gond az esős időszak, most is ugyanolyan jól lehet állatokat megfigyelni. Elég meggyőző volt a dolog, de úgy voltunk vele, hogy azért még átbeszéljük, mert nem kevés pénzről van szó. De azért már mindketten eléggé afelé hajlottunk, hogy menni kéne, mert mikor ha most nem.
No de holnap megyünk az Iguazuhoz, és majd utána eldöntjük.

comments

Sinen vagyunk!

Sziasztok! Sikerült magunkat utolérni, és reméljük most már nem lesz sokkal több lemaradásunk, mint pár nap. Ha van kedvetek kommenteljetek a bejegyzések alatt, szívesen olvasnánk, mi tetszik, mi nem :) Zs T comments

2012. február 25., szombat

Napló, 2012. február 25.


A mai napon nem sok történt velünk. Reggel 6:30-kor felszálltunk egy buszra. 9-kor megérkeztünk Rióba, 11:30-kor felszálltunk egy másik buszra és röpke 24 óra múlva meg is fogunk érkezni Foz do Iguazuba J
Na, annyit azért leírok, hogy egyrészt nagyon aranyos kis buszvezető bácsink volt, király útmenti kajáldák vannak és a busz is nagyon jó, lábtartós meg minden.
De persze a nap fénypontja az volt, hogy sikerült felhívni Györgyit, Zsuzsi édesanyját. Lehetett mobilról hívni a telefonkártyát, volt térerő, jó volt a vonal, szóval minden királyság. 
Utólag is még egyszer boldog 40. születésnapot ;)
comments

2012. február 24., péntek

Napló, 2012. február 24.


Mivel tegnap már lefoglaltuk a búvárkodást, ezért ma csak reggel 8:30kor ott kellett lenni. Beregisztráltunk, aztán vártunk egy órát, mert nem mindenki pontosan értelmezte a 8:30-at. A lényeg, hogy elindultunk! Ki is mentünk az első szirthez. Kicsit több aggodalomra adott okot, hogy nekkünk kellett a felszerelést összeszerelni, és ezt utoljára 2008-ban csináltuk. Nem baj, azért sikerült, sőt, még azt is kifigyeltük, hogy kevés a levegő Zsuzsi palackjában. No persze nem kell aggódni, leellenőriznek mindent, csak persze nem akartunk beégni.
Szóval be a vízbe és simán ment minden. Én aggódtam a fülemért, de nem lett semmi baj, az elején nem ment olyan jól a kiegyenlítés, de pont a másik fülemmel, mint amelyik homokos volt Costa Ricán. A merülés nagyon szép volt. Korallok, színes halak, pókrák (ez egy nagyobb rák) és egy kisebb fajta fehér halat láttunk elsőre. Ez utóbbi olyan volt, mint egy vitorláshal (vitorlahal?), csak kisebb. Ami viszont nagyon feltünő volt, hogy borzasztó hideg volt. Zsuzsi úgy vacogott, amikor kijöttünk, de a brazilok sem bírták sokkal jobban.
A második merülésre   én láttam egy kék angolnát sárga pötyökkel (nem, nem szívtam semmit, csak sűrített levegőt) Nagyon jól nézett ki.



Jó volt újra merülni!
Este Zsuzsi főzött egy jó kis csilis spagettit és összepakoltunk a nagy útra.
comments

2012. február 23., csütörtök

Napló, 2012. február 23.


A mai napot arra szántuk, hogy utolérjük magunkat. Azt tudtuk, hogy el szeretnénk innen lassan menni, de fogalmunk sem volt még hova. Három variáció volt: Florianopolis, Pantanal nemzeti park, Iguazu. Azt is el kellett kezdenünk tervezni, hogy Paraguay vagy Urugay felé el akarunk-e menni. Meg is lett a nagy terv, innen irány Iguazu. Vettünk még Argentína utikönyvet neten, és felhajtottuk a várost nemzetközi telefonkártyáért. Kiderült ugyanis, hogy Györgyit (Zsuzsi Édesanyját) pont akkor fogjuk köszönteni, amikor buszon leszünk. Hát nem volt egyszerű a telefonkártya, de végül a negyedik helyen meglett. Jól bekészültünk, mert az otthoni kis T mobil telonkat is feltöltöttük, ha esetleg minden kötél szakad J A mai napnak még egy eseménye volt, hogy ettünk egy jó kis rákot a maminknál. Sőt, megkértem, had álljunk ott a konyha mellett és végignéztem, hogy csinálja. Ha otthon lesz friss rák, nagyon jót fogok tudni csinálni!

comments