Ma aktívkodunk, reggel 8:30-as indulással szerveztünk magunknak (négyünknek) egy lovas túrát. Meg is jelent értünk a csóka, de azzal a hírrel fogadott, hogy valami VIP személy közbejött, így most nem alkalmas, mi lenne, ha délutánra tennénk a programot. Nagy bajunk nem volt vele, majd 3-kor megyünk. No de mit csináljunk délelőtt? Tibinek jött a hatalmas ötlete, hogy menjünk főzni. Gary nagyon rákapott az ötletre, Amanda kevésbé, de neki úgyis volt egy kis munkája, amit be kellett fejeznie, úgyhogy a két fiúval hármasban mentünk főzőcskézni. Azt a helyet kerestük fel, ahol tegnap este vacsiztunk, és szerencsére sikerült is összeszervezni hármunknak egy főzőkurzust 11-től.
Mint Tibi már írta, most van az esküvőszezon, ami azt jelenti, hogy sorra találkozunk esküvői menettel. Most is belecsöppentünk egybe útközben. Íme egy kis video róla:
Nagyon érdekesen néznek ki ezek a menetek, elöl megy a zenegép és a zenészek, utána a nászmenet, és a végén fehér lovon a vőlegény, aki általában visz magával egy kisgyereket. Utána már csak egy elem maradt a menetből, a hatalmas generátor, amit 3 srác tol, illetve tart, hogy a lejtős utcákon le ne guruljon. Esti meneteknél vannak a világítók is, akik a menet mentén viszik a lámpásokat.
No de a kis esküvői intermezzo után vissza a konyhába. Sunny, Mr Chef tök jó fej volt, de szerintem ő is legalább annyira élvezte a kurzust, mint mi, igencsak jó volt a hangulat. Sajnos itt kinyomtatott recepteket nem kaptunk, így egyikünk mindig titkárnői pozícióban díszelgett, míg valaki főzött, a harmadik meg dokumentált fényképezőgéppel. Azt hiszem elég jó volt az összmunka, sokat tanultunk, és finomakat is főztünk. Kimondottan meg voltunk elégedve magunkkal, ami ugyebár nagyon fontos :-)
Készítettünk papadot, amit serpenyő nélkül lángon kell megsütni:
Dam Aloot:
Malai koftát:
Alapszószt, ami mindenhez kellett:
Adtunk neki egy kis füstös bukét:
Aztán jött a töltött paratha:
Meg a Dhal.
És a végén mindmegettük.
Most, hogy jóllaktunk jöhet a sport. Délutánra mindenféle VIP akadály elhárult lovaglásunk elől, irány a terep. Mint kiderült a maharadzsa lovastanyájára csöppentünk. Jó mi? Kicsit aggódtunk előtte milyenek lesznek a lovak, de nagyon pozitívan csalódtunk, abszolút jól voltak tartva. Nagyon kis vicces fülük van ezeknek a paripáknak. Kérdeztük is, hogy ezzel csinálnak-e valamit, de azt a választ kaptuk, hogy ez a fajtára jellemző, és magától nő így.
Először egy falun mentünk át, ahol a gyerekek nagyon örültek a látogatóknak, majd egy idő után kiértünk egy oázishoz, ahol meg is álltunk pihenni és nézelődni. Ekkor már kezdett lemenni a nap, így gyönyörű színek voltak.
Mi se vagyunk profi lovasok, de sajnos Gary és Amanda még kevésbé voltak ott a szeren, nem igazán tudták megfogni a lovat, így a vezetőnk kevésszer engedett vágtázni minket. De ettől függetlenül élveztük, hogy lovagolhatunk, főleg én :-)
Megmutatom a vezetőnket is, mert nagyon érdekes arca volt a bácsinak. A jobboldali figurát kell nézni.
Sötétedésre értünk vissza a lovardába, ahol nem volt vége a mulatságnak, mert miután leszereltük a lovakat, elvittük őket megfürdetni. De nem vízben, hanem homokban. Én ilyet még sose csináltam, úgyhogy nagyon élveztem.
Jó kis élmény volt ez az udaipuri lovaglás, ezek után nagyon éreztük a Gangnam stylet :-)
