2012. december 9., vasárnap

Napló, 2012. december 9.


A délelőtt azzal ment, hogy a képeket válogattuk tovább, valamint raktuk össze, hogy mit érdemes megmutatni. Az volt a mondás, hogy Amandáék délután jönnek, és majd a strandon találkozunk. Mivel Gary a reklámbizniszben van benne, főleg vizuális tartalmakkal, gondoltam megkérdezem, miket lehetne csinálni a képekkel. Nem kevés tippet adott, most nem akarlak titeket ezzel fárasztani, inkább megmutatom, az egyik munkáját, szerintem nagyon jó. az volt a feladat, hogy a Cadillac stabilitását kihagsúlyozzák a reklámban, és ezzel az ötlettel/megvalósítással jött elő. 


Ami még vicces, azoknak, akik követik a reklámokat, hogy van az az Eminem reklám, ami a Cryslert reklámozza. Na, azzal az ötlettel a Garyék jöttek ki, de a Crysler közben reklámcéget váltott, és a másik reklámcéggel megcsináltatták az ő ötletüket. Nekem mindig tök jó olyan emberekkel találkozni, akik érdekes munkát végeznek.
A délután és az este abba csapott át, hogy kb délután kettőtől éjfélig beszélgettünk. Az eredeti terv az volt, hogy elmegyünk egy Blue Planet nevű helyre, aminek a nevére nem emlékeztünk pontosan, így mi konstatnsan Blue Potatonak emlegettük. A beszélgetés miatt viszont az lett a vége, hogy ki se mozdultunk a Little Italyből (ez a napágyas hely, amit Zsuzsi írt). A Little Italyről még nem is írtuk, de itt az ideje, hogy bemutassam, ugyanis nagyon kedves benne a főpincér, ilyen Rumbás Dimit képzeljetek el. Ami viszont nagyon vicces, hogy a hely szakácsa Radisonban dolgozott és az ő specialitása a kínai kaja. Miután kicsit megpiszkáltam ezt az anomáliát, hogy hogyan lehet Indiában egy olyan étteremnek, amiben jó a kínai kaja Little Italy a neve, kiderült, hogy a főbérlő, akitől bérlik a helyet nem engedi, hogy nevet változtassanak :))
Mivel én még a helyi érdekességekre voltam ráizgulva Gary hatalmas ötletére, hogy igyunk valami rövidet, az Old Monk nevezetű indiai rum mellett döntöttem, ami meglepő módon kicsit sem volt rossz. Mármint az első, meg a második. Mert, hogy az történt, hogy egyrészt nagyon elszoktam az alkoholtól, másrészt nagyon örültem, hogy végre egy olyan baráti beszélgetésben lehetek, ahol közben fogy az alkohol, az egyik rum követte a másikat. Most nem akarok, minden részletre kiterjedő beszámolót adni a performance-omból, de az a lényeg, hogy kitáncoltam magamból azt, hogy Ratambore-ban nem tudtam önfeledten táncolni egy rakás 12 éves fiú között. Akit érdekel, annak küldök linket a videoról, ami készült de ne számítsatok Fred Asteri képességekre. A tánc után le is kellett pihennem a parton, mert eléggé elfáradtam, Zsuzsi meg nem lefényképezte, ahogy kaptam egy alvótársat? :)


Akár hiszitek, akár nem, az a két üveg, az szóda!

comments