Eljött a nap, hogy búcsút vegyünk Riótól. A szobaárak már az
egekbe mentek (15 ezer forint / éj egy tömegszállásért) és már ki is buliztuk
magunkat. No azér még nem voltunk teljesen kimerülve a tegnapi buli után, így
aztán megpróbáltunk mmindent kisajtolni Rióból. Ez most azt jelenti, hogy
biciklire pattantunk és eltekertünk Ipanema strandra, ahol most volt brazíl női
strandröpi OB, aminek az időpontját pár napja kifigyeltem. Eléggé be voltam
zsongva, hogy fogunk-e jegyet kapni, illetve lesz-e egyáltalán hely. Mondjuk
nem értettem miért kell az ilyet pont karneválra rakni. Már amúgy is Rió
rajongó voltam eddigre is, hogy milyen jó a város, de azt hiszem ez lett az
utolsó tejszínhab a tortára (bocs!). A strandröpi tök ingyen volt, és még
mintha ez nem lenne elég a szünetekben még el is kezdtek szórakoztatni minket.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy hol tűzoltósági locsolóval locsoltak le minket,
hol egy nagy ponyvát húztak a fejünk fölé, hol meg ingyen cuccokat dobáltak a
közönségnek. Külön vicces volt az a Nivea promo, ahol permetező hátizsákból
nyomtak nekünk naptejet a kezünkbe.
Délután lett volna még egy buli a központba, ahova már nem
volt energiánk kimenni, így visszakerekeztünk Copacabanára. Itt is és Ipanemán
is mostanra alakult ki olyan tömegnyomor, mint amilyet a képeken lehet látni,
hogy a napernyők egymást érik:
Ahogy kerekeztünk visszafele, hát nem megint egy hatalmas
buliba csöppentünk bele? Be is álltunk egy kicsit. Majdnem sikerült ingyen
kalapot szereznünk az Antarctica sörgyártól, de végül nem akarták a mocskok
odaadni, hogy csak később kezdődik a promó.
 |
| A kedvenc helyünk |
A szállson felvettük a hátizsákunkat (elég jó volt, hogy egy
hétig nem kellett csomagolgatni), a helyi takcsinénire hagytuk a király
jelmezünket, nagyon örült neki! Elindultunk a buszmegállóhoz és felszálltunk
egy buszra,ami ki is vitt a buszállomásra. Itt egy favellán át mentünk el a
buszmegállóba. Nem volt semmi gond, teljesen kultúrált volt. Az út közepétől már
a fél busz nekünk segített, hogy hol kell majd leszállnunk. Sajnos a döcögős út
most kimaradt, amit nagyon sajnáltam.
Az állomáson láttunk
pár csöves gyereket. Elég szívbemarkoló volt, főleg az, hogy két tíz év alatti
gyerek egymást karolva feküdt egy kábé nyolc éves pedig cumival feküdt.
Ekkor olyan fél öt lehetett,a buszmegállóban hatalmas tömeg.
Kis szerencsétlenkedés után kiderült, hogy 23:30-kor lesz először buszunk egy
olyan járaton ami kb fél őránként megy. El voltunk kicsit kenődve, hogy akkor
most mi legyen végül úgy döntöttünk, hogy beadjuk a csomagunkat az itteni
csomagmegörzőbe és visszamegyünk a városba hátha van most is valami felvonulás.
Egészen visszamentünk Copacabanáig. Azért is, mert szerettem volna egy kis
homokot hozni a strandról szuvenírnek, és
ezt elfelejtettük. Visszafelé beugrottunk még Botafogóra, ami egy kerület itt.
Felmentünk a helyi shopping center tetejére, mert azt hallottuk, hogy innen
szép a kilátás. Hát azt sajnos nem sikerült megtalálni, és persze majdnem
bezártak minket a shopping cicibe, mert hogy kezdett zárni. Végül visszamentünk
a buszmegállóra és elcsöveztünk amíg nem indult a buszunk.
Nagyon imádtuk Riót, nekem simán felfér a dobogóra a legjobb
város versenyben világszinten. El vagyok ámulva azon, mennyi mindent lehet
csinálni, és milyen jól szervezett. Ja, és persze gyönyörű. Csak a
beharangozott csajdömping hiányzott és, hogy többen beszéljenek angolul, de hát
ez van, nem lehet mindent J
Ja, tudom mit nem mondtam! Hogy hova megyünk. Na az a vicc,
hogy ezt mi se tudjuk kimondani. Arraial de Caboba, ami egy tengerparti városka.
Azt hinnéd, hogy azért ezt ki lehet ejteni, de nekem esküszöm nem sikerült
megtanulnom. Mondjuk az Antartica sört is úgy mondják portugálul, hogy csak
mutogatva tudom kérni. Az is igaz, hogy elég gyagyák szegények, mert általában
odáig eljutunk, hogy sör azzal, hogy cerveZSA (a szerveZÁt nem értik meg,
tényleg), és a másik sör neve SKOL. Én nehezem tudom elhinni, hogy annyira
rosszul ejtem ki az Antarticát, hogy a Skol és az Antartica között lenne J. Szóval nem egyszerű a
kommunikáció, na J
2:45-kor meg is érkeztünk. Lett végül taxi, egy darab állt a
buszmegállóban, de nem mondanám, hogy jó volt az alkupozíciónk ebben az
időpontban karnevál estéjén. Ez van! Bedöltünk az ágyba, aztán aludtunk, mint a
bunda.
