Még mindig a tojásrakás hatása alatt voltunk! Ugyanakkor nem szerettünk bele Playa Tamarindoba, így tovább is álltunk, elindultunk Libériába, ami jelen pillanatban egy országot jelent, nem várost J
Azért az indulás elött még egy kis surfözés belefért. Hát a hullámok sem voltak most annyira jók, mint Santa Teresan, meg amúgy is csak egy órára béreltünk deszkát, de azért ezt is nagyon éveztük. Lezuhanyoztunk és a nem túl kijelölt buszmegállóban fel is pattantunk a buszra.
Liberia Guanacaste tartomány fővárosa és nem a Nicoya félszigeten fekszik. Ez a tartomány marhatartásból és földművelésből él. Ennek egy következménye, hogy tele van cowboyyal, vagy a cowboy itteni megefelelőjével. Mindig van valami mulatság, azt hisszük itt éppen valami leánykérés van.
A Ticok között még nem láttunk részeget, és a dohányzás sem iszonyatosan elterjedt, viszont, ami nagyon megy az a szerencsejáték. Ez lehet akár utcai sorsjegyárus:
Vagy egy kialakított játékterem:
Hogy-hogy nem, Liberián is tele volt az egyik szállás, de a másik helyen azért sikerült kettőnkre egy 20 dodós szállást megcsípnünk. Mondjuk nem mondanám, hogy ez volt a legszebb szállás, amiben valaha voltunk.
Zsuzsi aggódása miatt egy nagy csótányvadászatra is be kellett neveznem (elismerem, hatalmas volt!) Este még kicsit mostunk, aztán miután megláttuk, hogy a város milyen nyugis, úgy gondoltuk itt eltöltünk még egy napot.
Ja, azt nem tudom tudjatok-e, de alul mindig ott van, hogy eppen hol vagyunk. Ha raklikkeltek, a Google Maps kiadja.
