Ma mar tenyleg elindultunk a 8:30-as busszal, ami a szallas udvarabol indult. Kb fel orat mentunk amikor egy hatalmas csattanas hallatszott. Ismet szakerto szemek vizslattak a buszt, de ezennel nem volt olyan egyszeru a hibaelharitas, mivel eltorott a tengely.
A buszsofor (ugyanaz aki idefele jegyszedo+buszsofor szerepkorben jeleskedett) nagyon jofej modon hivott a turista kulonitmenynek egy kisbuszt, ami kb egy ora mulva ott is volt ertunk. A helyiek meg maguk megoldottak a hazautast, es megvartak a delutani buszt (ha egyatalan az mukodott).
Az ertunk kuldott kisbusz bar 13 szemelyes volt hivatalosan, 17-en "siman" befertunk. A csomagok mentek a tetore. Mikor mindenki beszallt, szegeny busz annyira megsullyedt, hogy mar megsajnaltam. Raadasul a nem tul konnyu terepen eleg izgalmas volt, hogy nem torik-e el ennek is a tengelye. De csak a hutoviz forrt fel idonkent, meg a csomagok kezdek lefele kacsintgatni a tetorol, igy lenyegeben problemamentesen elertunk Moyoba.
Meg el is ertuk azt a kompot, amelyiket a sima busszal is megceloztunk.
A komprol leszallva csatlakozott hozzank ket holland lany, akikkel egyutt buszoztunk Meridabol, mert ok is a hatarhoz tartottak. Igy 4-en mar megerte taxival menni egeszen a hatarig, ugyhogy kimaradt a koztes buszozas.
A hataron minden rendben ment, a duty free shopban joarasitott Rumot es szivart vettunk, amivel elbucsuztunk Nicaraguatol:
5-kor indult a buszunk Penas Blancarol Liberiaba, amivel 7 korul ertunk oda. A mar jol bejaratott szallasunkra mentunk vissza.
