2012. január 21., szombat

Naplo 2012. januar 21.

Ma 6:30-kor indult a buszunk a Santa Elena nemzeti parkba. Itt vezeto nelkul jartuk be az esoerdot. 
Lenyugozo latvanyt adnak a hatalmas fak, lianok es a koztuk beszurodo reggeli feny. Ez joval magasabban van mint a La Fortuna melleti esoerdo, ezt mar felhoerdonek hivjak, es meg is latszik a ket erdo kozti kulonbseg. Egyreszt joval hidegebb van az erdoben, masreszt pedig az elofordulo allatok es novenyek teren is elteres mutatkozik (feltetelezem fokent az elozo tenyezo miatt). Amit meg erdekes kulonbsegnek talatunk, hogy a lianok nagyreszet itt moha boritja. 
Kis turank soran nagyon szerettunk volna lajhart latni, de sajnos ez nem jott ossze, viszont helyette lattunk szep madarakat. Tobbszor figyeltunk fel arra, hogy olyan mintha valami rofogne... egy kis idobe beletellett mire rajottunk, hogy ezt a hangot a kolibri adja ki a szarnyaval. Parszor azert jol atvagott minket :-)
Tibi meg Boa Constructort szivesen megnezte volna uveg nelkul is, de en azert orulok, hogy csak az uveges verziot lattuk tegnap :-)
1-kor vegeztunk a kb 7-8km-es setankkal az erdoben, es ekkor vissza is mentunk a busszal a szallasra. Tegnap este a hostelban a tobbiektol azt az infot kaptuk, hogy a night tour nagyon jo, igy arra be is neveztunk azzal a remennyel, hogy latunk mindenfele allatot.
Es igen! 5:30-kor vettek fel minket, es kb 3/4 6-6-kor mar indult is a tura. Ami azt jelentette, hogy meg szurkulet volt, de kb 10-15 percen belul besotetedett.
Egybol azzal kezdtunk, hogy a vezetonk felmutatott az egyik fa tetejere, hogy ott egy ketujju lajhar. Hat ennek nagyon megorultunk, bar, mivel meg nem sotetedett be teljesen nem moccant meg, igy nekunk csak egy nagy feher csomagnak tunk a fa tetejen. De a vezetonk azt is ki tudta figyelni, hogy kolyke is van. Varva arra, hogy teljesen besotetedjen beiktattunk egy joly jokert, a kiindulopontunkhoz kozel a foldbe asott lyukbol vezetonk elocsalogatta az ott lako tarantulat. (Ora bizton szamithatnak a vezetok mindig, ugyanis o biztos, hogy nem megy el :-) ) Hat jo nagy volt, meg kell hagyni.
Kozben be is sotetedett, igy folytattuk utunkat. Nem mentunk vissza az elozo lajharhoz, mert kozben talatunk egy masikat, ami mar el is kezdett mocorogni. Ez egy fiatal peldany volt, amit egyreszt a meretebol, masreszt pedig a szore szinebol lehet tudni. A fiatalok barnas szinuek, mig a felnottek feherek. Hat nagyon aranyos volt, ahogy lassan, megfontoltan mozgott, eszegetett, nezelodott es kicsit maszott is. Egy jo ideig csodaltuk. Szivesen megdogonyoztem volna, de allitolag csak messzirol ilyen baratsagos allat, ha barmi a kozelebe megy agresszivva valik... ennyit a dogonyozesrol. Kesobb lattunk meg egy masik lajhart is, aki nagy bajban volt eppen, ugyanis egyik agrol a masikra akart atmaszni, de valahogy beragadt egy pozicioba, es nagyon megszenvedett vele, hogy atjusson. Az volt a problema, hogy a lajharnak nincs bicepsze, igy nem tudja felhuzni magat, ami neha szorult helyzetet okoz. De jelentem, ezt sikeresen megoldotta. Nagyon szurkoltunk neki.
Turank soran vezetonk nagyon lelkes volt, teljes elvezettel figyelte az erdot, figyelt minden neszre, hogy hol is rejtozhet barmi allat. Nagyon szeretett volna kigyot mutatni nekunk, de sajnos azt nem talatunk. Viszont lattunk oposszumot, mosomacit, iguanat, levelvago hangya koloniat, magat levelnek alcazo saskat (igen jo az alca, valoban ugy nez ki mint egy level), alvo zold tucant es egyeb madarakat. No meg nagy oromunkre lattunk tatut is, de o felosebb volt es eleg gyorsan eliszkolt. Persze igy is nagy elmeny volt.
Elmenyekkel teli, es nagyon ehesen tertunk vissza a szallasra, ugyhogy gyorsan vacsorazni indultunk, majd eltettuk magunkat masnapra.

ui: A mai nap kepeit kesobb fogjuk tudni csak feltolteni.

comments