Reggelire megettük a pizzamaradékunkat és elkezdtünk utána nézni, hogy mit is lehetne csinálni Paraguayban. Elolvastuk a történelmet megnéztük, hogy lehet utazni, stb. Végül úgy döntöttünk, hogy mivel reggel érünk majd Asuncionba, ott majd meglátjuk, hogy mit s mint csináljuk tovább... az a biztos, ha döntést elnapolod :) Ennek örömére fel is hívtuk a szülőket.
4-órakor indult is a busz, fel voltunk szerelkezve rendesen, ugyanis a hosszú buszútra (értsd 10 óránál) több kell minden: Meleg ruha, párna pulcsiból, strandkendő takarónak, szemfedő, füldugó, fejlámpa, könyv, víz. Most sikerült mindent kipipálnunk, kivéve a fejlámpát. Ez nem is volt itt nagy baj, mert király busszal mentünk, még TV is volt rajta. Mondjuk nem teljesen értem, hogy mit akartak a Mutáns krónikák című 2008-as IMDB 5.3-as értékelésű filmmel. Előttem egy kb 4 éves gyerek ült, az előtt meg egy idős hölgy. Azt meg pláne nem értettem, hogy miért kell háromszor egymás után lejátszani. Mindenesetre jobb, ha tudjátok, hogy 2700-ban feltörik a föld pecsétje, amiből előjönnek a mutánsok, és a föld lakosságát a marsra akarják transzportálni, de 12 lelkes ember lemegy a föld alá, hogy felrobbantsa a masinát, ami a mutánsokat készíti és közeben karddal felvagdos pár mutánst (csak a kard fogja őket). Végül sikerül nekik, bár csak egy ember marad életben, de ő a végén rágyújt... tiszta 90-es évek Vico filmek, de én örültem neki, mert már másfél hónapja nem láttam egy filmet sem. Körülbelül a harmadik lejátszásnál járhattunk, amikor megérkeztünk a paraguayi határra, jobban mondva a brazil kicsekkoláshoz.
Na most ezt úgy képzeljétek el, hogy van egy ház az egyik utcában, ahova be kell csengetni, tábla nuku. Beadod az útleveled, aztán megkapod, a kimenetel pecséted. Na nekünk innen jött a probléma. Történt ugyanis, hogy amikor Iguazuban átmentünk a paraguayi oldalra, akkor én nagyon erősködtem Zsuzsinak, hogy ugyan már szerezzünk egy paraguayi pecsétet az útlevelünkbe. Meg is történt, és van az útlevelünkben bejövő és kimenő pecsétünk. Amikor viszont ezt megtettük, akkor nem szereztünk Brazília kimenő majd bemenő pecsétet. A dologhoz két tény tartozik: egyrészt az iguazui átkelőnél senki nem mutat útlevelet csak átmegy a határon, másrészt volt Brazília belépőnk, pont a paraguayi pecsét előtti napról, amikor átmentünk egy napra Argentínába. Szóval, szerintem fullra nekünk volt igazunk. Azt meg kell hagyni, Zsuzi már Iguazunál mondta, hogy ne pecsételtessünk, mert csak bajunk lesz belőle... lett is. A brazíl pecsételős csóka az itteni határon (határőrnek nehéz nevezni, mert még egyenruha sem volt rajta) azt mondta, hogy 5 napja amikor Paraguayból átjöttünk akkor illegálisan léptünk be és most itt meg kell várnunk a reggelt, hogy mindent tisztázzunk...anyád!- gondoltam én... Szó szót tett tettet követett, és végül azzal sikerült felülkerekedni a vitában, hogy jobb lenne neki is, ha nem lenne macera, illetve, hogy talán mégsem lehet az, hogy nem hagyhatunk el egy országot. Így az lett a vége, hogy ő nem is látott minket, és most nincs kimenő pecsét az útlevelünkbe, ami baj lesz, amint valaha vissza akarunk menni Brazíliába ezzel az útlevéllel.... hát ezt a problémát megpróbáljuk feldolgozni (mondjuk egy másik útlevéllel), másrészt fogunk egy levelet írni a magyar nagykövetségnek, hogy szerintük most mi legyen. Minden esetre örültünk, hogy nem kellett két műanyag széken éjszakáznunk... A paraguayi belépés simán ment, leszámítva azt a tényt, hogy a senki földjén átratktak minket egy másik buszra, ahol se légkondi, se lábtartó, se tiszta WC, se Mutáns krónikák (3-1 Brazília javára). Nem mondanám, hogy a legfrissebben értünk Asuncionba :)
4-órakor indult is a busz, fel voltunk szerelkezve rendesen, ugyanis a hosszú buszútra (értsd 10 óránál) több kell minden: Meleg ruha, párna pulcsiból, strandkendő takarónak, szemfedő, füldugó, fejlámpa, könyv, víz. Most sikerült mindent kipipálnunk, kivéve a fejlámpát. Ez nem is volt itt nagy baj, mert király busszal mentünk, még TV is volt rajta. Mondjuk nem teljesen értem, hogy mit akartak a Mutáns krónikák című 2008-as IMDB 5.3-as értékelésű filmmel. Előttem egy kb 4 éves gyerek ült, az előtt meg egy idős hölgy. Azt meg pláne nem értettem, hogy miért kell háromszor egymás után lejátszani. Mindenesetre jobb, ha tudjátok, hogy 2700-ban feltörik a föld pecsétje, amiből előjönnek a mutánsok, és a föld lakosságát a marsra akarják transzportálni, de 12 lelkes ember lemegy a föld alá, hogy felrobbantsa a masinát, ami a mutánsokat készíti és közeben karddal felvagdos pár mutánst (csak a kard fogja őket). Végül sikerül nekik, bár csak egy ember marad életben, de ő a végén rágyújt... tiszta 90-es évek Vico filmek, de én örültem neki, mert már másfél hónapja nem láttam egy filmet sem. Körülbelül a harmadik lejátszásnál járhattunk, amikor megérkeztünk a paraguayi határra, jobban mondva a brazil kicsekkoláshoz.
Na most ezt úgy képzeljétek el, hogy van egy ház az egyik utcában, ahova be kell csengetni, tábla nuku. Beadod az útleveled, aztán megkapod, a kimenetel pecséted. Na nekünk innen jött a probléma. Történt ugyanis, hogy amikor Iguazuban átmentünk a paraguayi oldalra, akkor én nagyon erősködtem Zsuzsinak, hogy ugyan már szerezzünk egy paraguayi pecsétet az útlevelünkbe. Meg is történt, és van az útlevelünkben bejövő és kimenő pecsétünk. Amikor viszont ezt megtettük, akkor nem szereztünk Brazília kimenő majd bemenő pecsétet. A dologhoz két tény tartozik: egyrészt az iguazui átkelőnél senki nem mutat útlevelet csak átmegy a határon, másrészt volt Brazília belépőnk, pont a paraguayi pecsét előtti napról, amikor átmentünk egy napra Argentínába. Szóval, szerintem fullra nekünk volt igazunk. Azt meg kell hagyni, Zsuzi már Iguazunál mondta, hogy ne pecsételtessünk, mert csak bajunk lesz belőle... lett is. A brazíl pecsételős csóka az itteni határon (határőrnek nehéz nevezni, mert még egyenruha sem volt rajta) azt mondta, hogy 5 napja amikor Paraguayból átjöttünk akkor illegálisan léptünk be és most itt meg kell várnunk a reggelt, hogy mindent tisztázzunk...anyád!- gondoltam én... Szó szót tett tettet követett, és végül azzal sikerült felülkerekedni a vitában, hogy jobb lenne neki is, ha nem lenne macera, illetve, hogy talán mégsem lehet az, hogy nem hagyhatunk el egy országot. Így az lett a vége, hogy ő nem is látott minket, és most nincs kimenő pecsét az útlevelünkbe, ami baj lesz, amint valaha vissza akarunk menni Brazíliába ezzel az útlevéllel.... hát ezt a problémát megpróbáljuk feldolgozni (mondjuk egy másik útlevéllel), másrészt fogunk egy levelet írni a magyar nagykövetségnek, hogy szerintük most mi legyen. Minden esetre örültünk, hogy nem kellett két műanyag széken éjszakáznunk... A paraguayi belépés simán ment, leszámítva azt a tényt, hogy a senki földjén átratktak minket egy másik buszra, ahol se légkondi, se lábtartó, se tiszta WC, se Mutáns krónikák (3-1 Brazília javára). Nem mondanám, hogy a legfrissebben értünk Asuncionba :)
