A teknos a videoban nem mas, mint a keregtenknos, ami a legnagyobb a het tengeri teknos fajbol. A nagy az azt jelenti, hogy a him 3 meter hosszu is lehet, es akar 900 kilos is. A nosteny ebbek kisebb, de meg igy sem szivesen talakoznek vele, ha embert enne.
 |
| turtles.org |
Nem sok ilyen hely van a vilagon, de az agyik ilyen a Playa Grande Tamarindo mellett. Ez gyakorlatilag egy 10 km szeles homokos tengerpart ket figyeloallomssal - az egyik Tamarindon a masik Playa Grande faluban. Playa Grandet nem egyszeru tomegkozlekedessel megkozeliteni, igy Tamarindorol lenyegesen tobb turista megy. A ket figyeloallomason levo szigoru orokon kivul sok onkentes segit megorizni a playat es nem utolso sorban a tojasokat.
Mig a 70-es, 80-as evekben is akar 1000 keregteknos jelent meg tojastrakni, 2006-ban csak 51 darabot szamoltak. A teknosoket regota vadasszak: az eurpoaiak akar el is vittek oket, hogy kesobb levest fozzenek beloluk. Mint sok mas veszelyeztetett fajnal, itt is szerepet jatszik a ferfiui impotencia, ugyanis a teknostojas egyanugy afrodiziakumnak tartott szer, mint pl az orszarvuszarv. Mindezeken kivul a teknosok ragadozoi kozott a 20. szazad vegere egy uj faj is megjelent, nevezetesen az ingatlanfejlesztok, akik ugyanugy a homokos tengerpartot szeretik. A tekik viszont nem olyan ugyesek a szarazfoldon, hogy ket nyugagy kozott lerakjak a tojasaikat. A zaj es a ragadozoktol valo felelem mellett a feny is problema. A ket honap mulva egzszerre kikelo kistekik eloszor par percig felmerik, hogy hol vannak, hogy kesobb visszatalaljanak, majd a a holdnak gondolt feny iranyaba indulnak meg. Nem egy apartmanhaz kuszoben talaltak rengeteg kisteknost...
 |
| animal.discovery.com |
Az eligazitas utan atvittek minket a playahoz. A vezetonk CB-n erintkezett a tobbi megfigyelovel. Amint megerkeztunk azonnal szolt, hogy sietnunk kell, mert egy teknos epp most jott ki a vizbol. El is kezdtunk gyorsan arra gyalogolni. 5 perc utan a vezeto szolt, hogy cancel, mert a teknos visszafordult. Elszomodrodtunk, de azert nem adtuk fel! Leheverdtunk a homokba es ket es fel ora mulva szolt is a vezeto, hogy most aztan futas, mert kijott egy nosteny. El is kezdtunk futni a homokban a holdfenynel. Jo masfel kilometerre meglattuk a hatalmas valamit a homokban.
Addigra a keregteknos mar elkezdte kiasni a godrot, es egy 20cm-es lukkal mar kesz is volt. Az uszony alaku hatso labat kanalkent hasznalta, mig a melso labaval kapaszkodott, hogy bele ne essen a sajat godrebe. A godor melysege nagyon fontos a teknosoknek, mert ettol fugg a homerseklet, amitol pedig a kikelo tekik neme. Ha melyebb es huvosebb a godor himek lesznek a kikelo teknoskolykok. Ekozben a nosteny asott tovabb, mi meg megfigyeltuk a panceljat, ami nem is pancel, hanem egy vastagabb kereg (innen a neve). Ezena boron elo tengeri csillagok es mas elolenyek voltak.
Mikozben gyonyorkodtunk a pancelban, kesz is lett a godor es elkezdodott a tojasrakas nagy nyogesek kozott. Az ottani onkentes szerint 60 tojast tojt. Ezutan a nosteny azonnnal el is kezdte betemetni a godrot. Sajnos azt mar nem nezhettuk meg, mennyire egyengeti el teknosunk a homokot, nehogy eszre vegyen minket a munka vegeztevel.
A holdfenyben visszaindultunk a bazishoz es arra gondoltunk, milyen mazlink volt, hogy pont ma kijott valaki tojast rakni.
