A repcsi jó, volt a megérkezéskor
már azonnal éreztük, hogy akkor itt van vége a papucs időszaknak. Kb két és fél
hónapja nem volt rajtunk cipő, mert nem hoztunk és hát ez most kezdte
megbosszulni magát. Patagónia a világ vége egy hatalmas pampa és az Andok, ami
iszonyat ritkán lakott. Amit tud az a természet, és mi egy El Calafate nevű
városba érkeztünk. A város egyrészről tulzás, mondjuk annyiban van metropolisz
hangulata, hogy reptré az 25 km-re van a várostól. Annyiban már nincs, hogy
lóf*sz nincs a reptér és a település között. No nem mintha a Ferihegyi bekötőre
nagyon büszkék lehetnénk. Itt van
mondjuk egy olyan érdekesssége a metropolisznak, hogy az előző reptér
kifutójából egy utca lett
Amint megérkeztünk szereztünk egy
szállást és utána nem is csináltunk semmit, csak aludtunk egy nagyot illetve
bementünk a faluba/városba, hogy kiderítsük, mi kell majd holnap amikor is
meglátogatjuk a Perito Moreno gleccsert. Az gyorsan világos lett, hogy baki
kell, ezért béreltünk egy bakancsot, és vettünk egy-egy mackónadrágot aláöltözetnek.
Prúbáltunk új business szemléletet csempészni a helyiekbe, hogy mi lenne, ha
eladnák nekünk a bérbe adott bakancsokat, de nem lehetett sajna. Ezen kívül a
mai nap eseményei közé tartozik még, hogy összehaverkodtam a helyi szupermarket
hentesével!!! Ennek az lett a vége, hogy vettünk két hatalmas szelet steaket
(kb 800 gramm a kettő együtt) összesen 1500 fortinért. A végeredmény ez lett:
Nagyon büszke voltam, mert főzőlapon csináltam és bár szerencsére volt rácsos serpenyő, azért féltem, hogy elszúrom/túlkészítem/nyers lesz/odaégetem. Mostanra már tudok kb 5-6 fajta vágatot (mint felsál, hasalja, bélszín, stb), amit megértek, meg tudok is kérni. A dologhoz hozzá tartozik, hogy ezzel nagyon nagy királyok lettünk a szálláson is, mondták is, hogy isteni az illata. Más turistát nem láttunk eddig húst kérni hentesnél, gondolom félnek tőle, és inkább csomagolt cuccokat vagy tésztát csinálnak. Ő bajuk. Bekajáltunk és holnap irány a gleccser!
