2012. március 27., kedd

Napló 2012. március 27.


A mai nap terve az volt, hogy elérjünk El Chaltenbe, ami Argentínában van, az általunk látott gleccsertől északra egy kicsit. Először is el kellett buszoznunk El Calafateba. Ehhez reggel 8-ra ott kellett lennünk a buszmegállóba, és 8:30-kor már indult is a busz velünk a határ felé. Kicsit meglepődtünk, mert nem ugyanazon a határon át mentünk vissza, mint ahogy jöttünk. Főleg az volt nagyon vicces, hogy a határon a hegyeken felfedeztünk egy két sífelvonót, olyat is, ami a senki földjén ment.


Kora délutánra már ott is voltunk El Calafateban. El kellett intéznünk pár dolgot. Többek közütt eltörött a napszemüvegem, kaját akartunk szerezni és végül fel akartunk adni egy csomagot haza. Az utóbbiban voltak olyan előre nem látható elemek, hogy egy turista faluban kellett csomagolópapírt szereznünk. Végül minden simán ment, és mondhatom, hogy az argentin csomagfeladás volt eddig a legkevésbé bürokratikus.
Ezek után megpróbáltunk elstoppolni El Chaltenbe, de sajnos nagyon nem jó időpontban csináltuk, konkrétan kora délután, amikor senki nem akart ebbe az irányba elindulni.


Végü felszálltunk a helyi buszjáratra, amivel elmentünk El Chaltenbe. Chalten maga a Fitz Roy nevű gyönyörű hegyet jelenti az egyik indián nyelven, és a falu érdekessége, hogy nemrég (azt hiszem a 70-es években) létesítették, mert nem volt biztos, hogy a terület kié, Chiléé vagy Argentínáé. Ennek megfelelően el lehet képzelni, hogy tényleg a semmi közepén van. Az út oda nagyon szép volt


Azt mondják magukról, hogy ez Argentína túraközpontja. Ami biztos, hogy rengeteg a túrista. Ennek köszönhetően nem volt egyszerű olcsó szállást találni. Szerencére már a szezon végén vagyunk, így a legérdekesebb megoldásban egy nyolc ágyas szobában voltunk Zsuzsival ketten.
És most, hogy visszatértünk Argentínában ezt meg is akartuk ünnepelni egy jó kis steakkel, így a helyi kisboltban be is vásároltunk. Ami érdekes volt, hogy itt találkoztunk először a Balaton efektussal, azaz többen egyszerűen bunkóak voltak velünk, mert túristák vagyunk, pedig hát itt csak és kizárólag belőlünk élnek. Mielött hazatértünk volna megsütni a steaket beugrottunk egy helyi túrairodába és lefoglaltunk egy holnap reggeli gleccsertúrát jégmászással és szereztünk holnapra egy olcsóbb szállást. A jó kis steak után eltettük magunkat a holnapi megpróbáltatásokra.
comments