Világos volt sajnos, hogy a rafting nem fog menni, és ez eléggé elkesírtett, de hát ezek szerint vissza kell még Nepálba jönni. Nem baj, csinálunk ma más programot!
Reggel semmi pénzért sem hagytuk volna ki a pékségünket, és még egy uccsó jót bekajáltunk. Még a turistanegyed is szinte teljesen kihalt volt, ahogy a boltok alig nyitottak ki a tegnap esti Diwali miatt. Azért sikerült, ha nem is egyszerűen, de taxit fognunk, mert hogy azt találtuk ki, hogy menjünk el Patanba.
Patan az egyik város a három közül, ami a Kathmandu völgyben naggyá nőtt mint kereskedő város. A másik Bakthapur és a harmadik meg nyilván Kathmandu. A három város közül az volt a Jani, amelyik minél több, nagyobb, szebb templomot tudott felhúzni, ennek a legnagyobb előnyét most lehet élvezni, mert nagyon gazdagon maradtak ránk emlékek. Patan maga egyébként nincs nagyon messze Kathmandutól kb egy hídon kell átmenni és már ott is vagy. Az ott, az egy teret jelent, ami telis tele van különböző stupákkal, főként pagodás stupákkal. Már említettem a kathmandui Durbar térnél, hogy a pagodás stupa építkezés innen Nepálból terjedt el. Amíg viszont a Durbar tér egy komplett kaotikus forgatag, addig itt Patanban a főtér ha nem is nyugis, de közel nem olyan agymenés, mint Kathmanduban. Mutatok pár képet a gyönyörű épületekről:
Nagyon nagyon szépek, érdekesek és legfőképpen sokfajták voltak ezek az épületek. Azt hiszem a képeken simán kivehető, hogy van négyszögletű meg kerek alapú is, de tikkfából, téglából és kőből készült templom is van. Ami számunkra a legérdekesebb volt, hogy volt egy olyan Shiva templom, ahol az eddig "megszokott" szexjelentek helyett különböző kínzási jelenetek voltak.
Az alsó faragásokat kell mindig figyelni, ott vannak elrejtve ezek a jó kis ábrák. Ezek a faragások egyébként a tetőtartó gerendákon vannak. Hogy miért pont itt faragtak, azt nem tudom, meg hogy mit csinálnak ezek a jelentek itt azt sem. Van olyan mese, hogy a szexjelenetek egyfajta villámhárító szerepet töltöttek be, mert a ménykű nem üt szexjelentbe, ahogy az ősi mondás tartja :) Persze szexjelenetben sem volt híján egy másik templom, talán azt hiszem az is Shiva templom volt, de erre nem esküdnék meg.
Amint látjátok fantáziájuk volt bőven, gondolom nem voltatok mindannyian tisztában azzal, hogy kell egy palánk is, ha oda akarod tartani a püspökfalatod a lóhoz, mert csak úgy kivitelelzhető.
További érdekességekkel is tudok szolgálni, de a kínzás és a szexjeleneteket nem fogom tudni überelni, ha esetleg erre vágytok abba lehet hagyni az olvasást. Amit viszont tudok mondani, hogy Vishnu egyik fia a kereskedők istene lett, és valamiért az nagyon nagy szerencsét (értsd pénzt) hoz, ha egy palacsintasütőt hegesztesz a templom falára. Kétségtelenül komoly mennyiségű tudatmodosító vagy csak egy leleményes vasedényes kell az ilyenek kitalálásához.
Az épületek és faragásokon kívül az emberek is nagyon érdekesek voltak itt. Szégyen, de még nem említettük, hogy az itteni nemezti viselet egyik fontos eleme a topi, ami a micisapka méltó versenytársa a legfantáziátlanabb satyesz kiélezett versenyében.
A teren való csatangolást azzal zártuk, hogy felmentünk egy tetőteraszra és onnan egy kóla kortyolgatása mellett elgyönyörködtünk a diwalis forgatagban. Kathmanduban nem is látszott, de innen tisztán kivehető volt a Himalaya hófödte vonulata.
Nem volt még vége az épületes terepgyakorlatunkank. Két felfedezni valónk volt egy 5 pagodás templom és egy kis templom. Mindezek mellett arra bukkantunk, hogy az egyik teljesen lepusztult városrészben üvöltött a tucc tucc.
Az kistemplom több szempontból is érdekes volt. Egyrészt röhejesen vicces volt a közönség, mert volt egy elég sötétbörű csóka, egy kínai szerzetes, pár francia turista, indiai turista valamint a helyiek na és emiatt itt mindenki mindenkit fényképezett, mindenkinek mindenki érdekes volt
A másik érdekesség, hogy a templomban szentként tisztelnek egy 12 év alatti fiút, de itt (nem túl meglepő módon) nem a menstruációig várnak, hogy lecserélhessék, hanem holdtöltenként kicsrélik a szent kisembert. Amikor ott voltunk, pont egy casting volt, felnőtt emberek szerintünk azt tesztelgették, hogy a gyerekek hogyan tudnak cuccokat kiválasztani, meg a helyi tibeti közjegyző hitelesíette a Buddha szobrot, amit mint megláttuk többbek között a láncszemek megszámolásával lehet megtenni, de Zsuzsi szerint éppen egy analitikus leltár összeállítás rejtelmeibe láthattunk bele.
Newariaknak hívják a Kathmandu völgyben élő embereket és a newari építészet nem csak a templomokban remekelt, hanem csomó érdekes dolgot tudtunk felfedezni, ahogy bandukoltunk Patan belvárosában. Nagyon tetszett az egész belváros, komolyan mondom tök hangulatos, és annak ellenére, hogy itt is csomó a szegény, az épületek miatt nem érzi magát az ember putriban.
Visszataxiztunk Kathmanduba és benevzetünk egy bucsú dal bhatra, ott ahol a kis kostolómenüt végigettük. Már csak egy programpont volt hátra: azt a nagy adag szuvenírt, amit itt vettünk Kathmanduban haza kellett küldenünk. Van itt jó pár DHL és Fedex, találtunk is egy árban elfogadhatót, de annyira egyszerű néni volt benne, hogy csodálom, hogy lélegzett, amikor gondolkodott, mert nem néztem volna ki szegényből. Telefonon beszéltünk a főnökkel, vele mindent elrendeztünk, már csak a végrehajtás maradt a nőcire, amit inkább mi csináltunk. Nagyon nagyon reméljük, hogy ez a csomag meg fog érkezni.
