2012. július 11., szerda

Napló, 2012. július 11.


A mai nappal sikerült kivégeznünk a blogot, jobban mondva egyenesbe érnünk, de még így is eltartott ez délutánig. Mondjuk akkor már el is kezdtük szervezni az utunkat Borneóra.
Eljött viszont az a pillanat, amikor nem akartunk mást, mint becsukni a számítógépet, mert azmúlt pár napunk tulságosan kezdett az otthoni hétköznapokra hasonlítani, értsd 10+ óra a gép elött. El is indultunk, hogy megnézzük Yogyában a madárpiacot. Ez érdekes divat itt, majdnem minden lakásnál van egy kiskalitka és benne egy kismadár. Itt nagyon menő a fehér galamb, de énekesmadarakat és papagájokat is nagyon sokan tartanak. Ez tulajdonképpen a tamagochi őrület egy analóg változata. Nem tudom az alatt mi volt itt, ment-e egyszerre mind a kettő vagy hullottak-e a tollasok.. Az őrületnek megfelelően a piac is bőséges választékkal rendelkezik.Sajnos már bezárt, mire odértünk, de még így is láthattuk, hogy miről is van szó. 
Ha a madárpiacot nem is láthattuk teljes valójában az odavezető út is nagyon tanulságos volt, mindig érdekes a hétköznapokat látni, nekünk meg jól jött a séta. Kismillió-egy élmény éri így is az embert, mondjuk nézzétek meg ezt a feliratot:


A visszaséta semmi különöst nem hozott, hacsak azt nem, hogy egy menőbb utcán mentünk végig, ahol mindenféle magasabb színvonalú szuveníreket árultak. Volt itt minden bútortól bőrcuccokig. Miután visszaértünk elmentünk egy masszásra. Nem is tudom, ezt miért nem tettük eddig. Mint kiderült van olyan is, hogy jávai masszás, és meg kell mondanom elég jó volt, a svéd masszáshoz hasonlított.

comments