2012. május 10., csütörtök

Napló, 2012. május 10.

Jó reggelt Vanuatu, és hello meleg! 


Sikerült magunk mögött hagyni az őszt és telet, és visszatértünk a meleg időbe. Elég komoly időjárási változásokon megyünk keresztül, a budapesti télből costa ricai nyárba, majd argentín ősz, új-zélandi hó, most meg megint nyár. Élvezzük nagyon!
Az eredeti tervünk az volt Vanuatuval kapcsolatban, hogy elmegyünk egy Epi nevű szigetre, ami egy külső sziget, a civilizációtól messze. Ennek fő oka az, hogy kezdtünk nagyon telítődni az élményekkel és szerettünk volna valami nagyon szép, de programban szegény helyre menni. Ez viszont egyelőre még várat magára, mert a mai napra azt tűztük ki, hogy semmit, de semmit ne csináljunk, ami valamilyen szinten felelőségterhes. Ennek következtében olvastunk és neteztünk, mert itt még az is van ám.
Azért két dolgot is ki akartunk próbálni. Az egyik az nyilván a tenger volt. Sikerült búvárszemüveget kérnünk a szállásadóktól. és be is akartunk menni a tengerbe. Hát én ilyet még nem láttam. Apály volt, és ennek az volt a következménye, hogy gyalog lehetett bemenni a sziklás parton vagy kb 25 métert. Már itt kibújtak a korallok, és igazából nagyon oda kellett figyelni, hogy az ember ne taposson el korallokat. Máshol egy egy korallt úgy mutogatnak, mint valami kincset, itt meg nem is tud mit tenni az ember el fog taposni egyet, ha be akar menni a tengerbe. Akarni akartunk, de ez nem teljesen sikerült, mert az alacsony vízállás miatt nem lehetett beúszni, annyira kint voltak a korallok. Na majd holnap, gondoltuk.
A másik programpontunk az a falu volt, Pango. A kedvesek az emberek frázis, az nagyon elcsépelt, de itt tényleg nagyon durva a dolog. Az utcán ráköszönnek az emberre, és nem azért, mert a kis áruikat szeretnék eladni, hanem csak úgy. A mosolyognak kifejezés is elcsépelt, de megint azt tudom mondani, hogy tényleg :)


A faluból visszagyalogolva betértünk egy kava bárba. Na, ezt most nehéz lesz elmagyarázni, hogy micsoda, de az angolok grognak hívják, én nem tudnám, hogy nekünk lenne rá szavunk. A lényeg, hogy ez egy gyökér, amit ledarálnak majd belemossák a vízbe, és a vizet megisszák. Röviden drog, de azért ne gondoljunk valami nagyon durvára, mondjuk a nikotin alkohol THC háromszögbe helyezhető. Az ember kap egy tálat, amiben egy kimondottan randa barna lötty van, és ezt kell egy slukkra felhajtani. Ezek után meg bódulni. Mondjuk annyira rossz szaga/íze van, hogy miután az ember lehúzta, egy korty vízzel kiöblíti a száját és kiköpi azt a vizet. Mindezek mellett folyamatosan slájmot krákognak fel a profik és köpdösnek, hogy az íz ne legyen a szájukban. 
Hogy milyenek a ni-vanuk (= a vanuatiak)? A hogyan kell kavát inni kiskiképzőt egy magas helyi vagány raszta srác tartotta nekünk. A falunak az a vagánya aki nálunk jobb esetben hozzá sem szólna a turistához, rosszabb esetben belekötne. Velünk nagyon kedves volt, elmondott mindent, és nem úgy, mint aki magas lóról beszél. Miután vártuk, hogy dagadjon a nyelvünk beszélgetésbe elegyedtünk egy ottani csókával. 48 éves, a falu nyelvét és angolt beszélt, nagypapa és a törzséé a terület, amire egy hotel szállodát húzott. A csóka miután elindultunk elkísért minket haza, mert neki volt zseblámpája, és nem akarta, hogy valami bajunk essen a sötét úton... ezt rakjátok össze
Mi a szálláson még beültünk egy hintaágyba és egy nagyon jót beszélgettünk. Kétségtelenül van stresszoldó hatása a kavának, de azért nem kell durvát elképzelni, nem bódultunk be durván. Állítólag majd Epin durva lesz.
comments