A mai nap nem volt túl
eseménydús. Délelött nem csináltunk semmit, csak olvasgattunk. Én egy borzalmas
Tom Clancy könyvet kezdtem el. Hogy röviden összefoglaljam van benne minden:
elnökgyilkosság, kettősügynök, szövetkező Kína-India-Irán, egyesülő Irán Irak,
elnökgyerek túszdráma, és ebola: szóval kicsit túlpörögte a témát a fazon.
Dél körül átjött Rachel, és nem
igazán volt túl jó fej velünk, rögtön Bislamául kezdett beszélgetni a
többiekkel, de aztán mikor elmentünk segíteni főzni, ő meg kint maradt egyedül,
utána szerintünk látta, hogy nem a leghülyébb túristák vagyunk, így beszélgettünk
egy adagot. Jó sok kérdésünk volt, és nagyon meglepő, hogy itt mennyire él még
az ősi kultúra (kastum), illetve hogy mennyire módosul ez mondjuk a mobillal. Képzeljétek
el, hogy nincs TV adás, a rádiót senki nem hallgatja, és újság nem jön a szigetre.
Miden hír szájról terjed, de mondjuk jön úgy be hír, hogy valakinek van mobil
netje a mobilján... Közben én pucoltam egy adag yamot és lereszeltük, majd
olajon kisütöttük. Délután elmentünk sétálni egyet a faluba. Továbbra is
mindenki rettenetesen kedves, köszönnek, már időnként van ismerős is, kérdezik
milyen Vilinél.
