2012. május 23., szerda

Napló, 2012. május 23.

Mint minden nap ma is egy jó reggelivel kezdtük a napot. A narancsleveles tea nagyon bejött nekünk, így 2 bögrével is ittunk. Melanie minden reggel forral vizet egy nagy teáskannában, amit aztán egy nagy termoszba tölt. Így egész sokáig van forró víz. A víz egyébként esővíz. Két nagy hordóban gyűjtenek vizet, az egyik az ivóvíz, a másik pedig főzésre, fogmosásra, mosogatásra, stb használható. Először nem is értettük mi a különbség a két hordó között, aztán Melanie felvilágosított minket, hogy lényegében semmi, csak a hordókat Vilából vették, és az egyiknek szaga volt anno, ami neki nem tetszett, így kinevezte a másik hordót ivóvizes hordónak, a szagosat meg egyéb hordónak. Bár most a nem esős évszakban vagyunk (kb novembertől áprilisig tart az esős évszak, amit hurrikán szezon is egyben, és áprilistól novemberig tart a szárazabb évszak), nem volt olyan nap, hogy ne esett volna az eső, így a vízzel se kellett spórolni. Minden nap esett, de mindig úgy, hogy esett kb 10 percet, aztán eléllt és pár perc múlva már sütött is a nap. Aztán egyszercsak megint esett, majd megint elállt.
Reggeli után ismét családi gyűlés volt, de ezennel nem a háznál, hanem lent a főtéren. Mi azt hittük, hogy a repteres témát beszélik ma is, de mint kiderül most teljesen másról volt szó. Melanienak volt egy kis összetűzése az apjával, azaz a két családnak volt valami vitája, és most elegyengették a dolgokat, majd kibékültek. Tibi le is ment a gyűlésre, így látta is amint Melanie átad az apjának egy kézzel font gyékényt, majd sorba felállnak az emberek és kezet fognak egymással. Mikor visszatért mindenki, előálltunk kérdéseinkkel. Annyira jófejek voltak, mindenre válaszoltak. Mi azért persze eleinte óvatosan kérdeztünk, ne tudtuk hol húzódik a privát szféra, de úgy tűnt, hogy nem nagyon van olyan. :)
Miután mindent megbeszéltünk, elmondták, hogy a mai nap eseménye, hogy a piacon főznek ebédet, és azt 150 vatuért (kb 350ft) meg lehet venni. A befolyó pénzt a templom kapja, és Biblia fordításra költik. A Biblia megvan nekik bislama nyelven (ez a hivatalos közös nyelv), de most az a cél, hogy a helyi nyelvre is lefordítsák. Mi is hozzájárultunk ehhez, és cserébe kaptunk rizst csirkehúslevessel és zöldséggel ebédre.
Miután jól megebédeltünk (általában csak reggelit és vacsit szoktunk enni mostanság, így ez most egy extra kaja volt) snorkelezni mentünk. Az öböl újabb részét akartuk felfedezni, de nem jártunk túl nagy sikerrel, mert egy korallzátonyra jutottunk, ahol igen sekély volt a víz, így nehéz volt haladni. Végül ki is mentünk, amivel meg kellett küzdenünk. A végén csak gyalog tudtunk menni, ami mezítláb nem olyan nagy fun úgy se, hogy ezen a részen már „csak” halott korallok voltak. Meg is pihentünk utána a parton, majd arrébb újra csobbantunk. Itt már sokkal jobb volt, el is úszkáltunk egy jó ideig a korallok és halak közt.
4 körül mentünk haza. Besegítettünk a vacsikészítésbe, majd 6 körül, amikor besötétedett, Willievel elmentünk kavázni. Itt erősebb volt a kava, mint a korábbi helyeken, így csökkentettük az adagot is. Kavázni egyébként csak a férfiak járnak, de a fehéreknek mindent lehet, így senki nem nézett ki engem onnan, mindenki nagyon kedves volt itt is. A nők is szoktak néha inni, de ők csak otthon, ugyanis működik a kava take away. A férfiak elmennek a kava bárba, ott isznak néhány tálkával, vagy/és műanyag flakonban visznek haza. De van olyan is, amikor otthon készítenek maguknak kavat az emberek.
7 körül hazatértünk vacsizni, ma maniokát ettünk paradicsomos lével.

Készül a vacsi

Kava-bár

comments