Ismét vasárnap van, és ma megyünk
is misére. Ma van a hálaadás. Mise előtt még lenéztünk a piachoz, ugyanis ott
már nagyon ment a készülődés. Az emberek leadták a zöldséget, gyümölcsöt,
amivel hozzájárultak a hálaadáshoz, és ezt egy helyre gyűjtötték. Mise után el
fogják adni.
Közben már javában főtt az ebéd
is. Levágtak egy marhát, és abból csinálnak különböző kajákat, amiket szintén
el fognak adni ebédkor. Joe, Willie öccse volt a séf.
Azt mondták nekünk, hogy 10-kor
van a mise, mi el is készültünk, de mint kiderült ez csak egy olyan vanuatus, irányadó
időpont volt. Amikor 10-et harangoznak, akkor kell elkezdeni készülődni.
Melanie adott nekem is meg Annanak is egy olyan ruhát, amit itt a nők hordanak.
Meg kell hagyni elég mókásan festettünk.
A misére még így is korán értünk
oda, így bekapcsolódtunk az azt megelőző éneklésbe, tapsolásba. A szertartás
valamikor fél 11 és ¾ 11 között kezdődött el. Igen érdekes volt még így is,
hogy nem értettük nagyon, mert biszlamául volt.
A végén mi, az új jövevények a
templom előtt felsorakoztunk a pap mellett, és mindenki aki kijött a templomból
kezet fogott velünk. Hát jó sokan voltak. Utána még a vendégkönyvbe is írtunk.
Bár Melanie és Willie nagyjából kiképzett minket, hogy mikor mit kell
csinálnunk, azért mikor az adományokat kellett bedobni, Tibinek sikerült a
gyerekekkel és nőkkel együtt elindulni. De szerencsére itt senki nem veszi
ezeket a szokásokat olyan komolyan, pl a nők többször elröhögcséltek egymás
között a mise alatt.
Mise után lementünk a térre
ebédelni, Tibi pedig még egy kavát is legurított előtte.
Még épp hogy belefogtunk a
kajánkba, amikor Anna és Marius rohant felénk, hogy láttak egy dugongot
feljönni a víz felszínére, futnak a búvárszemüvegért. Mi még gyorsan
belapátoltuk a kaját, de közben szemmel tartottuk a tengert, hátha mi is látjuk
feljönni. És láttuk is, bár ilyenkor csak a háta látszik ki. Én is elszaladtam
a szemüvegekért (Tibi a kava miatt lassabban evett :) ), de mire visszaértem,
Mariusék már jöttek ki a vízből, mert
nem találták meg a dugongot. Vizslattuk még egy jó ideig a vizet, amikor Tibi
kiszúrta a távolban, hogy talán ott van. Tipliztünk is arra a részre, és
beúsztunk. Nagyon rossz volt a látási viszony, valószínűleg ezért is jött ma ki
a dugong. Keresgéltük, keresgéltük, és egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy
valami mintha lenne a tenger fenekén. De nagyon rosszul láttam. Lejjebb
merültem, hogy megnézzem, és akkor láttam, hogy elslisszolt, a dugong háta és
farka volt. Nagyon lelkes lettem, próbáltam is szólni Tibinek, hogy itt van,
aztán ő is épp feljött a vízből engem keresve, mert ő is látta. Ő szerencsésebb
volt mint én, mert ő oldalról látta,
valószínűleg tőlem megijedve Tibi felé ment. Nagyon megörültünk, így újra
alámerültünk, de sajnos többé nem találtuk meg. Nem mondanám azt, hogy
dugonggal úsztunk, de legalább láttuk.
