Ma érkezik Zitus barátnőm, aki kb 2 hétre fog csatlakozni hozzánk. A hajó amivel Labuanbajoból hozzák a vendégeket Kanawára 2 körül érkezik a szigetre, ezért nem akartunk ma nagy merülésre menni. Viszont a búvárközpont egy remek ötlettel állt elő, a sziget melletti korallzátonynál (éjszakai merüléses hely) tudunk merülni Nicoval, a belga búvár instruktorral. Mivel csak 3-an leszünk plusz Nico, tudunk gyakorolni technikai dolgokat, amik jól jönnek merülés során.
Nico nagyon jó fej volt, és azzal kezdtük, hogy a parton elmagyarázott néhány dolgot, ami lényegében az advance (haladó) kurzus anyaga lenne sok pénzért. A téma az volt, hogy miként tudunk merülés közben levegőt spórolni, ami nyilván azért jó, mert akkor tovább tudunk lent lenni, illetve, hogy hogy tudjuk jól beállítani az egyensúlyunkat a víz alatt. Az elméleti oktatás után jött a gyakorlat. Ez egy egyszerű terep volt áramlatok nélkül, így kiváló lehetőség nyílt a gyakorlásra. Azért itt sem unatkoztunk közben, mert volt látnivaló bőven. Volt egy vicces hosszú vékony hal, aki mellénk szegődött.
Csak merülés után tudtuk meg Nicotól, hogy ez egy olyan típus, ami nagy halak, pl cápa mellé szokott társulni, mert a lepottyanó falatokra utazik. Hát velünk aztán pórul járt, mert nem volt lepottyanó falat. 20 perc után erre magától is rájött.
Csak merülés után tudtuk meg Nicotól, hogy ez egy olyan típus, ami nagy halak, pl cápa mellé szokott társulni, mert a lepottyanó falatokra utazik. Hát velünk aztán pórul járt, mert nem volt lepottyanó falat. 20 perc után erre magától is rájött.
A merülés után ebédeltünk majd élveztük a tengerpartot és az olvasgatást.
 |
| Itt Tibi napszemcsóját kell nézni, benne vagyok :) |
Kicsit megkésve bár, de Zita hajója is befutott. Először kicsit megijedtem, hogy nincs rajta, mert sorban szálltak le a turisták, Zita meg sehol, (az előző napokban alig voltunk a szigeten, most meg ahhoz képest sokan jöttek, kb 10-en), de végül meghallottuk a hangját, majd elő is bukkant a ponyva alól. Volt is öröm.
A lepakolás és welcome pálinka után elmentünk snorkelezni Tibivel meg Zitával, hogy gyorsan adjunk egy kis bevezetést Zitának a sziget világába. Ahogy velünk is történt az első snorkelezéskor Zita is csak kapkodta a fejét, és a sok látnivalónak csak egy töredékét vette észre. Tényleg így van, annyi minden van, hogy elsőre képtelenség felfogni mindent. Erre különösen most jöttem én is rá, mert így hogy már többedszerre úszom ugyanazon a területen, olyan dolgokat veszek észre, amik felett korábban simán elúsztam. Ez most jó kis kör volt, mert láttam ráját is, meg egy kisebb cápát is, de sajnos nem tudtam megmutatni a többieknek, mert gyorsan odébbálltak.
Snorkel után jött a traccsparty, aztán hamarosan a naplemente. Előtte bejelentettük Zitát a búvárközpontba, összeállították neki a cuccait a holnapi merüléshez, aztán a tengerparton sétálva megnéztük a naplementét.
Vacsikor figyelmeztettük Zitát, hogy a legjobb választás a szigeten a pizza, de azért ő még reménykedett és halat választott, amit később már megbánt. Mi persze maradtunk a pizzánál, és szerencsére még időben érkeztünk, mert még volt. Bár mikor rájöttünk, hogy keveset rendeltünk, és eggyel szerettük volna még kiegészíteni, Nita a pincér csajszi a már jól ismert mondattal jött vissza: "Sorry, pizza no more". :)
