A szobánk kilátásával indítanám a napot, mert Tibi megörökítette:
Bár a szálláshoz volt reggeli, ma csak kicsit ettünk belőle, mert vissza akartunk menni búcsúzóul a korábban már jól bevált Lucky Sevenbe. Most kicsit később jöttünk, és már nem voltak annyira sokan, és volt is olyan kaja ami már elfogyott, de még így is nagyon tetszett nekünk továbbra is.
Volt még pár elintézendőnk, ezt igyekeztünk a délelőttbe belepréselni, hogy délután tudjunk blogolni meg pihenni. Először is elmentünk arra a szállásra, ahol Mianmarba érkezésünkkor voltunk és ahol otthagytunk egy adag pénzt a széfben. Ezt felmarkoltuk, aztán elmentünk még bevásárolni. Nem is gondoltuk volna, hogy itt ekkora, több emeletes bevásárló központ van. Volt itt minden, kaja, pia, ruha, illatszer stb, csak úgy kapkodtuk a fejünket. A ruha részlegnél még longyit is vettünk Tibinek, egy igazán jót sikerült találnunk. Mikor kinézelődtük magunkat felvettük a tiszta ruháinkat és váltottunk egy kevés pénzt még. Ez utóbbi nem volt olyan egyszerű művelet, mert hétvége révén a bankok zárva, maradtak az utcai pénzváltók, akik meg nem a megbízható egyedek. Persze eggyel elkezdtünk beszélni és fél másodpercen belül 5-en álltak körülöttünk, és mondták a hihetetlen árfolyamokat. Valószínűleg az a trükkjük, hogy csak ezreseket adnak, amiből összejön egy nagyobb köteg, így abból könnyen eltüntetnek néhányat. Tibi elsőre mondta, hogy hagyjuk a trükköket, elküldte a sok lókötőt, csak eggyel üzleteltünk, annak mondott egy alacsonyabb árfolyamot és azon váltottunk. Nem engedtük ki a kezünkből a pénzt, én számoltam a köteget, Tibi meg fogta a dodót. Így nem vágtak át minket, de el tudom képzelni mennyit nyúlnak le egy nap alatt a turistákon, akik nagy összegeket váltanak náluk gyanútlanul.
Végeztünk az intézni valókkal, jöhet a blog és a pihi egészen estig.
Este ismét ünnepelni mentünk most a 11. évfordulónkat. Milyen jó, hogy mindig van mit ünnepelni :-) A tegnapelőtt felfedezett gyönyörű kilátásos étterembe mentünk a sarokra, és ott ettünk egy finomat.