Mára nincs sok programunk, aklimatizációs napot tartunk, azaz a szomszéd hegyre, vagy ha tetszik dombra fogunk felmenni, meg vissza. Most vagyunk 4300-on, és kb 4700-ig megyünk fel. Tovább is lehet menni, csak felesleges. A hegy teteje 5200m körül van, de oda felmászni sok értelme nincs, hiszen pont ahhoz akarunk aklimatizálódni, hogy pár nap múlva olyan magasra menjünk.
Reggeli után neki is vágtunk. Ezen a magasságon már azért akadnak nehézségek, pl Andris egyátalán nem tudott aludni, és az étvágya sem volt az igazi, így eléggé gyengének érezte magát. Nem is erőltette nagyon a mai napot, a feléig eljött, utána inkább pihenni tért. De találkoztunk az úton más túrázókkal is akiket meggyötört a magasság, volt aki sugárban hányt az út szélén.
Emil és mi egyelőre jól voltunk, aminek nagyon örültünk, és nem is akartuk túlfeszíteni a húrt, a "kötelező" túrát megcsináltuk, fent eltöltöttünk majdnem egy órát a kilátásban gyönyörködve, távcsővel is megvizslatva és élvezve a napsütést, aztán visszabattyogtunk.
Libanoni barátunk viszont nem fért a bőrébe, ő nem teljesen értette meg az aklimatizáció lényegét, és ő felment az 5200m-es hegy tetejére annak ellenére, hogy már 2 napja nagyon fáj a feje, aztán meg egész este szenvedett.
Az a csodálatos ebben a Himalayában, hogy bár ma nem mentünk sokat, így is gyönyörű volt a táj végig, úgyhogy mutatok is pár képet.
Ebéd után pihiztünk, meg kerestünk egy netkávézót, hogy hírt adjunk magunkról szüleinknek. Ez azért döbbenetes, hogy 4300m-en a semmi közepén van net. Drága, meg lassú, de van.
Emil sem volt rest, nekiállt zoknit mosni bízva abban, hogy még a napon megszárad estig, amíg beköszönt a fagy... meg abban, hogy ha kiteregeti nem jön egy fuvallat, ami a szárítókötélről a yakszarba repíti a tiszta példányokat. Azt hiszem végül. sikeres volt a projekt. Magdi küldjük a bizonyítékot is róla :-)
Emil sem volt rest, nekiállt zoknit mosni bízva abban, hogy még a napon megszárad estig, amíg beköszönt a fagy... meg abban, hogy ha kiteregeti nem jön egy fuvallat, ami a szárítókötélről a yakszarba repíti a tiszta példányokat. Azt hiszem végül. sikeres volt a projekt. Magdi küldjük a bizonyítékot is róla :-)
Este természetesen csempésztünk a bőröndökben, de hogy Dinesht se hagyjuk ki a tutiból, a minap tanult nepáli Dumát is elővettük. Míg nyugisan játszottunk a kályha mellett, elkezdett esni a hó. Reméljük nem esik sok...
Hogy a szállást is el tudjátok képzelni, arról is mutatok néhány képet zárásként.
