2012. április 1., vasárnap

Napló, 2012. április 1.

8:30-kor indult a busz az utca túloldaláról. Ez elég kényelmes volt nekünk, nem kellett korán kelni. Ez az a busz, ami kétnaponta indul, és mindig tele van, alig lehet rá jegyet kapni, ugyanis a Ruta 40-en megy. No hát kiváncsiak voltunk mit tud és hogy valóban tele lesz-e.
Hát tele volt, de csakis turistákkal. Ez már kicsit gyanús volt. Ráadásul volt egy pár idióta is, volt aki megkérdezte tőlünk felszállás előtt, hogy hova megy ez a busz, úgy, hogy innen, az utazási iroda elől csak ez az egy busz indult. Tibi mondta is neki, hogy New Yorkba, mire a srác teljesen lefagyott, nem is értette mi van. A mellettünk álló buszsofőr meg jót nevetett.
A busz nem az Argentinában megszokott minőséget hozta, légkondi nem volt, ellenben a kinyitható ablak mentén kb fél cm vastagon állt a por. Még a karfán is. Nagy para ezzel nem is lenne, ha nem 300 pesoba került volna. No de hát a híres nevezetes Ruta 40-ért ezt is megveszik a turisták, mi is. Egyébként alternatív útvonal Puerto Madrynba, a következő célállomásunkba az lett volna még, ha visszamegyünk El Calafateba, és onnan a főúton megyünk fel egyenesen Madrynba. De úgy voltunk, hogy végülis azt írják mindenhol, hogy ha erre jársz ki kell próbálnod a Routa 40-et, és mi erre jártunk, gondoltuk akkor nem hagyjuk ki.
Hát ki kellett volna. Ez a legnagyobb turista átverés amit eddig itt láttam.
Elindultunk a busszal. Egy ideig aszfalt úton haladtunk, majd rátértünk a földútra és jött a kb 30km/h sebesség. Miközben döcögünk a földúton, látjuk, hogy mellettünk vannak szakaszok, ahol elkezdtek aszfaltozni. De ezek a szakaszok nincsenek ám összekötve, és így nem is lehet használni. Ez király.



A táj az kb 5 percig érdekes, mert onnantól ugyanazt látod a következő 12-13 órában. Sőt mi több, ugyanezt láttad amikor Calafateból Chaltenbe mentél. Azt mondják, hogy ez az út még azért is érdekes, mert látsz lot of wildlife-ot... ez azt jelenti, hogy látsz lámát és nandut (ugyanaz mint a rhea) az út mentén, amit szintén láthattál Calafateból Chaltenbe utazva.


Szóval szerintem ez úgy nézett ki, hogy adott volt ez a 40-es út, amit nem sikerült leaszfaltozniuk. Helyiek ezen nem is közlekednek, mert van eszük, és amúgy sincs ennek mentén semmi település. No de hát mit kezdjenek ezzel... hát akkor eszükbe jutott, hogy hát megvan! Ezen az úton ment végig Che Guevara motorral. Akkor eladjuk a turistáknak, hogy milyen királyság ezen végigmenni, mert menő leszel, hogy voltál itt. Ráadásul gondolom ezeknek a busztársaságoknak, akik rárepültek volt is néhány szar buszuk, amit más útvonalon nem is használhatnának, így pont jól jött. Erre a Ruta 40-re aztán a pólósok is ráharaptak, mindenhol árulják a Routa 40-es pólókat. Amik egyébként az egyetlen jól kinéző szuvenír pólók.
No de ha már a buszon voltunk, nincs kiszállás, eldöcögtünk Perito Moreno nevű városig - igen, ez is egy jó húzás, ugyanúgy elnevezni egy gleccsert, egy nemzeti parkot és egy várost, amik mind teljesen máshol vannak. Az igazsághoz azért hozzá tartozik, hogy egy kis szakaszon olyan az út, mintha egy oázis mellett menne el, van egy szép tó, és erre tényleg jól néz ki a táj. Itt meg is álltunk a busszal egy pisiszünetre. Tibi nagy élménye volt, hogy egy lámával pisilt együtt, gyorsan meg is próbálta lefényképezni.




A buszon Tibi elővette a laptopot, hogy addig is haladjunk a bloggal, és megír egy-két napot. Aztán mondja nekem, hogy próbálja bekapcsolni, és nem indul. Nem is értettem, mert fel volt töltve az aksija, mi baja lehet. Majd miután már egy ideje próbáltuk feljtegetni mi történhetett már megint a géppel, Tibi egy boldog április 1-ét felkiáltással visszadugta az aksit a gépbe... örültem, hogy ez csak egy áprilisi tréfa volt :-)

Végül megérkeztünk Perito Moreno Citybe. A busz pont egy lepukkantabb hotel előtt tett le minket. Legegyszerűbb lett volna ott aludni. Meg is kérdeztük, hogy van-e hely és mennyiért, no meg, hogy honnan és mikor indul busz Puerto Madrynba. Hely volt 80 pesoért dormban, és a busz hajnal 4-kor indul a város túloldalán lévő buszállomásról. No ekkor gondoltuk, hogy biztos túlárazott ez a hotel,mivel pont itt tesz le a busz, ezért tovább mentünk, hogy keressünk olcsóbb szállást, és esetleg közelebbit a buszállomáshoz. De nem jártunk sikerrel. Volt ami tele volt, és volt ami meg drágább volt. Így végül visszatértünk a hotelbe, és kértünk szállást dormban. Jófej volt a csóka, mert végül egy kétágyasba tett minket dorm áron.
comments